sok dalszöveg jár a fejemben egyszerre.bűnös vagyok, tudom.Nagyon régóta nme írtam, de kiment a fejemből h van blogom sry nektek xD. amúgy sem életem történetét írom le ide, úgyhogy nem maradt ki sok dolog. talán csak néhány gondolat. azért az vicces lenne ,a mindennapjaimról beszámolni, vagy úgy kezdeni mint a Copperfield Dávid.. megszülettem *-* jah hát ezt mindenki sejti valahonnan. meg különbne is az életem talán nem lenne olyan érdekes mások számára mint az indiana jones, néha még a magam számára sem az.. node nme panaszkodhtok. az elmult idő alatt némileg változtak a dolgok, először is sugárzó önmagamban észrevettem némi sötétet, és a végtelen derűt felváltja néhol a (nemtommi,szomoruság,fájdalom, szenvedés, bánat..)-> neem itt azért még nem tartok, csak annyit akartam leírni, h néha mgint előtör belöllem az imós énem .(fuuuuujjjjj<-közönség) nem olyan vészesen és nem is külsőleg, . van egy kis szomoruságokom ami miatt van ez. najó ez igy nem értelmes de gondolom értitek. am minden jól megy és mutatni akartam nektek vmit, csak elfelejtettem elhozni, de majd máskor. addig is megörvendeztetlek titeket egy újabb műalkotásommal xd. részlet :
-Egyszer, hogyha besokaltál , valamelyik napszáltakor arra foglak kérni, hogy menj el.Te elmész, és magaddal viszed mindazt a kincset és tudást amit átadhattam neked. Az irodalmat és geometriát, a táncokat művészeteket és sportokat.A lélek rejtelmeit, a lehelletnyi finomságokat, az apró gyönyöröket, a bájodat, s mindazt a kellemet és eleganciát mely az itt töltött idő alatt hozzád szőtte magát. -Quoi? Nem! Dehogyis! Miket beszélsz? Megrémítesz chére...- mikor nagyon zaklatott volt akaratlanul is feltörtek ajkán anyanyelvének darabjai. a szája elé kapta a kezét, mert most eszmélt cska rá, hogy saját, gyötört múltját feszegeti. -Mondd el! Il est á moi affectionné...- próbálkoztam, hátha majd most megnyílik nekem. De mint minen alkalommal, most is kudarcot vallottam. Fée összeszorította az ajkait. Így neveztem el őt azon a nyelven, amelyet ismert, és nem ismert. Zavarodott tekintettel nézett rám. Sóhajtottam- közben gyengéden a kezembe véve a fejét- majd újból megpróbáltam.
-S ha sok év múlva visszatekintesz ezekre az időkre, miközben magányba burkolva róvod majd az utcát, butának, erkölcstelennek és értelmetlennek fogod ítélni majd őket. Azonban jusson eszedbe akkor az, hogy ez itt valóban szerelem volt. Hogy én valójában szeretni tanítottalak meg. Belecsöpögtettem szívedbe ezt a nektárt, amely eltrjedt benned az utolsó porcikádig. Rám fog emlékeztetni téged ez az egyedülálló érzés a melkasodban, mely csak az arra érdemes élőlényeknek fog majd kigyúlni. De rám fog emlékeztetni az üresség is legbelül. Melyet, miután innen elmentél, örökké magadban hordozol majd. S jól tudom, ezt az űrt senki sem tudja majd betölteni. De elfeledsz, s a fájdalom idővel enyhülni, tompulni fog. Mindemellet mégis arra kérlek, hogy emlékezz. Emlékezz a szerelmünkre, hiszen ez tett olyanná téged, amilyen most vagy. A szeretet ragyogja körül az alakodat most is, minden mást elhomályosítva, s dicsfénye a szentekhez hasonlít téged. S minta az a roncs, az az eltévejedett ifiú, aki voltál hajdan, csak álca lett volna, egy kagyló, melyben végig ott búvik az igazgyöngy. Azonban mely csak a megfelelő gondoskodásnál tárja fel igaz értékeit. S te, chérubin, kiröppentél a züllés mocskából. Szabadon szárnyalsz, mintha csak örökké így születtél volna, s én nem lehetek ott borús fellegként, hogy az utadat álljam.
egy kis szójegyzet mellé, a dőltbetűsek az idegen szavak(mert gondolom nem mindenki tud franciául xd): 1.Quoi?-Micsoda? 2. chére-édes 3.Ill est á moi affectionné...-szeretőm, szerelmesem 4. fée-tündér 5. chérubin-angyalka
azért húztam alá a szövegben h biztosan megtaláld.egybk én sem franciát tanulok. remélem tetszett én egy könyvből merrítettem az ihletet, és szerintem nem olyan rossz. legalábbis ez áll az egyik legközelebb a szívemhez az írásaim közül. mára ennyit, most ismét elfoglalt leszek, úgyhogy viszlát 3 hónap múlva folyt... neem csak vicceltem most vizsguszok lesznek de utána holiday jeee. szew(L)
