azt hiszem eza link most meg is határozza a hangulatomat .:) ami amugy egészen jó. már csak egy könyv vaN hátra a fekete tör testvériségből és utána visszavonhatalanul vége lesz. elszomorÍtó és fullasztó érzés, ilyen leht valaki mellet megöregedni, akivel leéltél egy egész, és remélhetőleg teljes életet, néha röpködtek a tányérok, és volt egykét bordatörés is, máskor a rehabon kötöttetek ki, vagy a korházban egy kiadós gyomormosás után. szép hosszu monológ. de egyszer minden jónak( v rossznak) vége kell hogy legyen. az utso könyv majd 1000 oldal szal remélem hogy legalább 2 napig ki fog tartani, vagy 3. persze ha lenne rá egy teljes napom kiolvasnám, de egy kicsit elfoglalt leszek és szeretném még a sulikezdés előttig kiolvasni ami 10 nap, bár szerintem- mint mondtam- 2 alatt isröhögve fog menni.
szeretem a verseket. nemcsak azokat amiket én irtam, hanem ugy általában, szeretek verseket olvasni, mert- ha igényesek- megnyugtatnak és biztonságos érzést adnak, meg persze olyan hangulatot adnak amilyet az adott vers elolvasásával akarsz elérni, vagyis szomorut , felszabadítót, boldogot.... legtöbbször azonban keserű sóvárgást , mint szinte minden ha rá gondolok.
valahogy olyan jó érzés ez, amikor az ujjaim száguldanak a klaviatúrán és közben hallgatom a zenét a jutubról. szeretem amikor irnom kell, szeretem megmozgatnivele az gaymat, szeretem a könnyed hasonlatokat, és azt a csoodálatos gyomorforgató érzést, amikor egyre csak ujabb ,leirásra váró mondatok jelennek meg a fejemben. azt hiszemn ez az igazán nekem való. olyan szabadnak érzem magamat ilyenkor. és fuuh...
xD.
